EN | NL | DE | HU | CS | PL     
 


 

Ezzel a rekviemmel nemcsak emléket akar állítani a halottaknak, hanem megpróbál létrehozni egy élő emlékművet a megbékélés és kölcsönös tisztelet jegyében, bizonyítva, hogy ezek az emberek nem haltak meg hiába. A mű megírásának harmadik oka, hogy a zeneszerző a szintók és romák nevében zenével akar hozzájárulni ahhoz, hogy emléket állítsunk az áldozatoknak.

A latin szöveg a semlegessége miatt tökéletes hordozója a zenei kifejezésnek. A vallási áthallás lényegtelen, mert a szöveget minden kultúra a maga hite szerint értelmezheti.

A mű felépítése
A zeneszerző az 'Auschwitz' által kiváltott érzelmeket és létfontosságú kérdéseket dallamokká alakította át, amelyeket különböző hangszerek és énekhangok képviselnek más-más jelentést kapva attól függően, hogy hol helyezkednek el a műben, vagy milyen új kontrasztokat hívnak elő.

Az előjáték során a mű már elővételezi a közelgő drámát. A tehetetlenség, a félelem és a várakozás baljós érzései keverednek drámai segélykiálltással. Ám egy rekviem egyben ima is, amelyben az emberek kegyelemért könyörögnek. Ebben a műben az imákat az áldozatokért és az áldozatok által mondják el. A ’Dies Irae, Dies Illa’, amely ezután következik, a kétségbeesésből fakadó érzelmes vád magának Istennek címezve, de egyben kétségbeesett könyörgés támaszért, hogy elkerüljék vesztüket. A ‘Domine Jesu’ fohász azért, hogy az Örök Béke fogadja be őket ahelyett, hogy pokolra jutnának.



AMSZTERDAM  |  DVD  

TILBURG

PRÁGA

BUDAPEST

FRANKFURT

KRAKKÓ

BERLIN